REZGÉS
A technika fejlődésével a környezetet (beleértve az embert is) egyik legnagyobb mértékben szennyező hatás a rezgés. A periodikus mozgást végző berendezések, gépek mozgása, munkája, rezgése során okoz vibrációs hatást, amely átterjed a vele dolgozó, illetve a környezetében tartózkodó emberre. A rezgés keletkezését tekintve azonos eredetű, mint a hang. Az eltérés a két hatás között csak annyi, hogy míg a hang a levegőn keresztül terjed, a rezgés pedig közvetlen érintkezéssel fejti ki hatását (esetenként káros hatását=expozíció).
Az embereket érő hatások azonban nem korlátozódnak köz vetetlenül az érintkezés helyére.Az energiától függően a rezgés az ember egész testére átterjedhet. A vibráció erőssége a rezgés kiterjedésével, a rezgési energiával, a rezgés sebességével, illetve gyorsulásával jellemezhető.
A rezgéstani szempontot alapul véve, az emberi test több szabadságfokú rendszernek tekinthető.
A testrészek tíznél is több egymással kölcsönösen összekapcsolt tömeg-rugó rendszert alkotnak. A fej- nyak-váll rendszer önfrekvenciája 3-6 Hz, az agy önfrekvenciája 7 Hz. A kézre ható 800-1000 Hz frekvenciájú rezgés a kritikus. Neurotikus panaszok, légzési nehézség, szívritmus változás, gerincbántalom, beszédzavar, nyelési fájdalmak, általános gyengeség lehet a rezgés következménye. A rezgésnek kitett végtagokon csont és ízületi elváltozások tapasztalhatók. Mivel a vibrációs betegségek nem gyógyíthatók ezért nagy gondot kell fordítani a megelőzésre.
A rezgések nem csak emberre, de a környezetre is hatással, esetenként káros hatással vannak, ezért csökkentésükről gondoskodni kell. A munkaadóknak tudniuk kell, hogy a vibrációnak kitett munkahelyen nem szabad foglalkoztatni 18 év alatti fiatalokat, gyomorfekélyes, vesebeteg, szem és hallásszervi bántalmakban szenvedő személyeket.
Készítette: Belyák Gyula 2010.01.03.
KÖRNYEZTVÉDELEM
Zaj
Szubjektív akusztika:
A hang érzékelése a fülben megy végbe. A fül nagyon érzékeny és széles energia és frekvencia tartományban működik. Részei: külső fül, középső fül és belő fül. A fül a légnyomást elektromos impulzussá alakítja át, hasonlóan egy mikrofonhoz. Ezek az impulzusok idegpályán jutnak el az agy hallásközpontjába. A fülkagyló tereli a hangot és segít a hang irányának érzékelésében. A külsőfül végét a dobhártya zárja le, ez a hártya össze van nőve a halló csontok leső elemével, a kalapáccsal. A középfülben lévő kalapács, üllő és kengyel (hallócsontocskák) adják át a rezgést a belső fülig. A belsőfül részei: Az ívjárat és a csiga. Az egyensúlyozás szerve az ívjárat. A csigában alakulnak át a mechanikai rezgések idegingerületté.
Zaj:
Azokat a hangjelenségeket nevezzük zajnak, amelyek zavaró hatást fejtenek ki az emberre. Ez erősen szubjektív mert a rádió zenei közvetítése egyik emberre számára jó addig a másik ember számára zaj. A zörej ugyanakkor hordozhat, információkat magában például egy gép nem megfelelően működik.
Néhány közismert hangforrások hangosságszintje:
0dB Testi zörejek, süketszoba,
10dB Halk falevélsurrogás,
40dB Vízcsobbanás, papírszakítás,
60dB Normális beszéd, porszívó (3m-ről),
80dB Kiabálás, taps, autóforgalom (10m-ről),
120dB Tengeri vihar, légcsavaros repülőgép,
130dB FÁJDALOM KÜSZÖB, sugárhajtású repülőgép.
A zajnak az emberre gyakorolt hatása nem csak halláskárosodás, hanem lehet még alvászavar, pszichés hatás, vegetatív reakciók, beszédérthetőség romlása.
Alvászavar: a zaj gátolja a mély alvást, felületes alvás jön létre és ennek következménye, hogy nehezebb a szervezet regenerálódása.
Pszichés hatás:~30-40dB körüli zajszint már terhelő lehet az elmélyült szellemi munkát végzők számára. Ennek következménye lehet az ingerlékenység és a fáradság.
Vegetatív reakciók: A hajszálerek beszűkülnek 60-70dB feletti zajszintnél. Az érnyomás megemelkedik, az anyagcsere fokozódik, egyensúlyzavar és vegetatív neurózis léphet föl.
A hatás fokozódhat, az ember napi 5-6 óránál többet tölt ilyen környezetben.
Halláskárosodás: kialakulására akkor lehet számítani, ha az ember huzamosabb ideig, tartózkodik 75-85dBA zajos környezetben. Az első szakasz tünetei: fejfájás, fülzúgás, átmeneti hallásromlás.
Azonnali orvosi vizsgálatot kell végrehajtani a további romlás elkerülése érdekében.
Az embert érő zajterhelések csökkentésének kategóriái a következők lehetnek a gépek, berendezések akusztikai burkolása,
Illetve a zajterhelésnek kitett terület akusztikai védelme (zajvédő falak).
Készítette:Belyák Gyula Mende 2009.12.15.
__________________________________________________________________________________________________________
A munkavédelem történetéről röviden
A munkavédelem az ember tudatos munkavégzésével egyidős.
Az emberi munka védelme (munkavédelem) az egyes történelmi korokban változó fontosságú volt. Ettől eltérő a munkaeszközöké (fizikai tőke) minden egyes társadalmi rendszerben nagy fontosságú volt. Az ipari forradalom idején, a modern gyáripar kialakulásával jelenik meg követelményként a munkavédelem. Angliában 1802-ben adták az első tanonc törvényt. Svájcban 1815-ben adták ki az első gyártörvényt. Franciaországban 1835-ben adtak ki hasonló törvényt. Magyarországon először az 1872. évi VIII. törvény foglalkozik először a munkavédelemmel.1939-ben jelenik meg az Általános Balesetelhárító Óvórendszabály (ÁBÓ). A második világháború idején hadiüzemi rendszer működött, hatályon kívül helyezték a szociális törvényeket. A második világháború után a Szakszervezeti Tanács irányítása alá került a munkavédelemi feladatok ellátása (üzembiztonság, üzemegészségügy, baleset elleni védekezés). 1972-ben már a munkavédelem alkotmányos jog és állami feladat. a munkavédelemről szóló 47/1979. (XI.30.) MT számú rendelet már új alapokra helyezte a munkavédelmet .A munkavédelmi feladatok ellátása, összehangolása az Országos Munkavédelmi Felügyelőség feladata lett. Rendszerváltás után 1993-ban fogadta el az Országgyűlés a Munkavédelmi Törvényt (1993.évi CXIII. Törvény).
1993-tól a munkavédelmi törvényt többször módosították.
Készítette: Belyák Gyula Munkavédelmi technikus, Mende 2009.12.10.
__________________________________________________________________________________________
KÖRNYEZETVÉDELEM
Az embert körülvevő természet elemeinek védelme a különféle hulladékok és káros hatások, a nem hulladék jellegű vegyi anyagok, valamint a nem kellően átgondolt emberi beavatkozások ellen.
A védelem a természetes környezet és annak elemei a levegő, a víz, a talaj és a benne lévő ásványi kincsek. Valamint, az élővilág esetében arra irányul, hogy ezek állapotát (mennyiségben és minőségben) a lehető legkisebb változás következzék be. A környezet védelmének célja, hogy a ma élő és születendő emberiség fizikai és mentális állapotának minél magasabb szinten tartása. Az emberiség az elmúlt századokban mindent elkövetet, hogy a rendelkezésére álló természeti forrásokat kiaknázza. E tevékenység során sokszor jóváteetlen károkat okozott a természetben. Kezdetben ezek a károk csak elszigetelten, kisebb területeken zajlottak. A technika fejlődésével azonban a Föld bármely pontján észlelhető a környezeti elemek károsodása, pusztulása. Jelentősebb környezeti ártalmak lehetnek a kémiai ártalmak, mechanikai ártalmak, zaj és vibrációs hatások, termőterület – táj - élővilág károsodás, sugárhatások. A károsítás szempontjából a természetes és művi (épített) környezet döntő különbsége, hogy míg a művi környezetben okozott károk jelentős része kisebb-nagyobb anyagi áldozatok árán leküzdhető, az eredeti állapot visszaállítható, addig a termeszti környezetben okozott kár gyakran vissza nem fordítható.
A környezeti ártalmak a legnagyobb mértékben a településeken jelentkeznek a környezeti katasztrófa mégis a nagy térségek változásaiban rejlik. Ilyen az ózonlyuk kialakulása, a globális felmelegedés, az óceánok szennyezettségének feldúsulása, amely fontossá teszi a nemzetközi összefogást.
Készítette: Belyák Gyula Munkavédelmi technikus, Mende 2009.12.09.
_________________________________________________________________________
A H1N1 influenzajárvány kockázatáról!
A betegség kialakulása megelőzhető, ha ellene időben és szakszerűen lépünk fel.
Az egyik legjobb megoldás, ha a rendelkezésre álló oltóanyagot beadatjuk magunknak. Ez 80%-90%-os védelmet biztosít. A beadástól számítva 10-15 nappal fog megfelelő védelmet biztosítani. A betegség kialakulása folyamán a szervezet nagyon legyengül, és ha valaki krónikus betegségben szenved, életkortól és nemtől függetlenül az fokozottan veszélyeztet abban, hogy kialakuljon nála az influenza. A betegség következtében átlagosan 7-10 napos munkából való kiesést jelent. Ez az időintervallum eltérő lehet, személyenként változó. A betegség függ a beteg alkatától, illetve mennyire ellenálló a betegséggel szemben. A betegséget megelőző napokban bágyadtabb, tompább, fáradtabb, álmosabb az ember. Végtagfájdalmak és étvágytalanság, hányinger lép föl. Ezek a kezdeti tünetek általában. Fokozott veszélynek vannak azok a személyek kitéve, akik olyan tevékenységet végeznek, amely során folyamatosan emberekkel érintkeznek. A tömegközlekedés dolgozói, kereskedelem és vendéglátó ipari dolgozók, az egészségügyi dolgozók, hivatali dolgozók, iskolai alkalmazottak, rendvédelmi dolgozók halmozottan nagyobb kockázatnak vannak kitéve. A betegség kialakulása során a figyelem, a koncentráció, a produktivitás nagymértékben csökken. Ez a csökkenés sajnos nagymértékben növeli a balesetek kockázatát. A balesetek minden csoportját érinti az influenza. A betegség tömeges kialakulása során a termelés, a szolgáltatás nagymértékben csökken. Ez még a jobbik következménye a járványnak. A rosszabbik fele az, hogy az embereket olyan expozíció (káros hatás) éri, amely során beteg lesz, és orvosi beavatkozásra szorul. A járvány kialakulása miatt a rendvédelmi szerveknek ide értve a katasztrófavédelmet is, nagymértékben megnő a feladatuk. Ha csak azt vesszük példának, hogy egy tehergépjármű vezetőjében éppen kialakulóban van a betegség és a koncentráció keppessége 20-40%-kal csökken. A reakcióidő megnövekszik és már több órája dolgozik (ezek reális kockázati tényezők), kész a tragédia. Ezért kérek minden felelősségteljesen gondolkodót, hogy kezdje meg a védekezést, hogy békében, boldogságban és egészségben tudjon a szeretteivel ünnepelni. Mert, milyen az, az ünnep, amelyen az egyik családtagunk az ágyban, vagy a kórházban tölti az ünnepet? A szakemberek a decemberi hónap közepére jósolják, hogy tetőzik az influenzás beteg száma
Akkor számoljunk...
Tisztelettel:Belyák Gyula Munkavédelmi technikus, Mende 2009.12.07.
_________________________________________________________________________________
A TŰZ
A tűz a vízhez hasonlóan az ember ősi barátja és egyben ellensége is.
A tűzet az ember a történészek állításai szerint, mintegy 1 millió évvel ezelőtt vette birtokába, és ezzel az egyik legjelentősebb lépést tette meg a fejlődés útján. A tűz elleni védekezés több ezer éves múltra tekint vissza, szinte az óta amióta a tűzet, mint folyamatot megismerte és tudatosan alkalmazta. Amennyire megkönnyíti életünket ez a fontos energianyerési eljárás, annyira pusztító is lehet, ha nem törekszünk a megelőzésére és késedelmesen vagy szakszerűtlenül lépünk fel ellene.
A vészhelyzetek kialakulásában, a tűzesetek bekövetkezésében nagy szerepet játszik a tűzvédelmi ismeretek alacsony szintje is.
Fa- és széntüzelésű fűtőberendezések
Azokat a fűtési rendszereket nevezzük helyi fűtőberendezésnek, amelyek általában csak egy helyiség fűtését látják el .A helyi fűtőberendezés tüzelőanyaga változó, fa, szén, valamint növény hulladék. Ebbe a csoportba tartoznak a különböző fatüzelési, széntüzelési kályhák, kemencék, tűzhelyek, kandallók stb. A legfontosabb követelmény, hogy a berendezést üzemeltetése, használata során, a biztonságos fűtés érdekében betartsák a tűzrendészeti biztonsági szabályokat.
A helyi fűtőberendezésekre vonatkozó általános tűzrendészeti szabályok a következők (a teljesség igénye nélkül):
- tűzet rakni csak a tűzrendészeti követelményeknek megfelelő, állandóan karbantartott tüzelőberendezésben szabad,
- rossz vagy meghibásodott tüzelőberendezésekben nem szabad,
- a helyi fűtőberendezést csak állandó felügyelet mellett szabad használni,
- a helyi fűtőberendezés felügyeletét gyermek nem láthatja el,
- a tüzelőberendezést tilos tűzveszélyes folyadékkal, (pl.: benzin, petróleum stb.) begyújtani vagy tűzet éleszteni,
- füstelvezetésre acéllemezből készült hézagmentesen összeszerelt füstcsövet szabad alkalmazni,
- a füstelvezető csöveket széthullás ellen 1,5 méterenként a falhoz vagy a födémhez kell rögzíteni,
- a füstelvezető csövet csak szabályszerűen épített kéménybe szabad vezetni,
- gondoskodni kell arról, hogy hézagmentesen illeszkedjen a füstcső a kémény nyílásába,
- a füstelvezető csövek más helyiségben történő átvezetését lehetőleg kerülni kell,
- a használaton kívüli kéménynyílásokat jól záródó fémdugóval kell ellátni, vagy be kell falazni,
- a sugárzó hő által keletkező tűzesetek megelőzése céljából a fűtőberendezések közelében 1 méter, a füstelvezető csövek közelében 0,5 méter távolságon belül éghető anyagot elhelyezni tilos.
A kályhafűtések közül a legveszélyesebb a vaskályhafűtés. Használatánál főleg hősugárzásból, hőátadásból, tűzveszélyes folyadékok használatából és a kipattanó szikrától keletkeznek tűzesetek. A kályha felülete tüzelés közben oly mértékben áttüzesedhet, hogy a sugárzási hőjével a közelében lévő éghető anyagok tűzet, okozhatnak. Hősugárzásból illetve hőátadásból úgy is keletkezhet tűz, hogy túl közel van a kályha tűztere az éghető padozathoz. Ügyelni kell a kályhából kipattanó szikrára mert, az éghető padozatot, szőnyeget meggyújthatja. Az éghető padozatú helyiségben a kályha ajtaja elé nem éghető anyagból parázsfelfogót kell elhelyezni.
Propán-bután gázzal működő fűtőberendezések
A propán-bután gáz általában a háztartásokban-palackokban van tárolva.
A propán-bután gáz fajsúlya nehezebb a levegőnél, ezért a palackot, valamint a fogyasztó készüléket (fűtőberendezést) talajszintnél mélyebben fekvő padozatú helyiségben vagy olyan helyiségben, ahol padlószinten szellőzési lehetőség (ajtó alján lévő szellőző nyílás) nincs nem szabad elhelyezni. Szállítás és rakodás közben a palackot nem szabad dobálni és ügyelni kell arra, hogy a palackot ne ejtsék el .A palackot a helyiség veszélytelen helyen (hőtől, melegtől védetten) úgy kell elhelyezni, hogy hőmérséklete 40 C fölé ne emelkedjen, sugárzó hő hatásnak ne legyen kitéve. A háztartásokban a gázpalackot úgy kell elhelyezni, hogy ahhoz könnyen hozzá lehessen férni. Üzembiztos kezelése biztosított legyen. A gázt csak nyomáscsökkentő szelepen keresztül szabad a fogyasztóhoz (fűtőberendezéshez) vezetni. A palackon a nyomáscsökkentő szelepet gázbiztosan és tartósan kell rögzíteni. Szivárgásnál a palack szelepét azonnal el kell zárni. A gázszivárgást égő lánggal nem szabad keresni. A palackra a vakanyát azonnal fel kell csavarni és a palackot azonnal ki kell vinni a szabadba. A gázpalack szelepét a használat után azonnal el kell zárni.
A gáztüzelésű háztartási berendezések használatánál az üzemeltetésre vonatkozó utasítást szigorúan be kell tartani!
Készítette:Belyák Gyula Munkavédelmi technikus, Mende 2009.12.06.
___________________________________________________________________
KÖRNYEZETVÉDELEM
A Föld nem a Mi tulajdonunk, Gyermekeinktől kaptuk kölcsön!!!
Ezzel a néhány sorral remélem, hogy valósabb képet kap az Olvasó a környezetről, a környezetvédelem fontosságáról.
1965-ben a kereskedelmi forgalomban lévő vegyi anyagok száma 60.000, a regisztráltaké 6 millió volt.
1990-ben a kereskedelmi forgalomban lévő vegyi anyagok száma 100.000, a regisztráltaké több mint 10 millió volt.
Mind a kereskedelmi forgalomban lévő, mind a regisztrált vegyi anyagok tételszáma egyre gyorsuló ütemben növekszik. A készítmények pontos összetétele általában ipari titok, a fogyasztók (lakosság, egészségügy, környezetvédelem, stb.) körében gyakran ismeretlen. A vegyi anyagok lehetnek környezetkárosítóak, egészségkárosítóak, tűz- és robbanásveszélyesek, egy-egy anyagban pedig két vagy három tulajdonság is kombinálódik.
Mindezek figyelembe vételével belátható, hogy a kemizáció fokozott, különösen kontrolálatlan növekedése az olyan kockázatok növekedését eredményezi, amelyek globális következményekkel járhatnak együtt.
Erre először az 1960-as második felében az ún. Római Klub (önként vállalkozó Nobel-díjas tudósok csoportja) hívta fel a figyelmet. A Római Klub a veszélyt elsősorban környezetkárosodásban látta.
A második súlyos következményre a WHO (Egészségügyi Világszervezet) hívta fel a figyelmet. Ő definíciójuk alapján, minden egyes vegyi anyag potenciális kóroki tényező, ez azt jelenti, hogy a vegyi anyagok, mint kóroki tényezők (több mint 10 millió) sokszorosan haladják meg az eddig ismert valamennyi emberi megbetegedés ismert kóroki tényezőinek számát! Megfelelő szabályozás hiányában a vegyi anyagok a lakosság és a dolgozók tömeges egészségkárosodását idézheti elő.
A harmadik nemkívánatos következménye a vegyi anyagoknak a régen ismeretlennek számító, majd egyre gyakoribbá váló kémiai habáriák, katasztrófák megjelenése.
A vegyi anyagok tulajdonságainak kombinálódása miatt a negyedik nem kívánatos következményeként olyan kockázatokkal is kell számolni, amelyekben az előzőek együttesen vannak jelen.
Mind ehhez az alábbi kiegészítést kell hozzátenni: az átfogóan bevizsgált (tesztelt) és ismert vegyi anyagok száma alig több mint 1000 (igen egyezer!), de még a kielégítően ismert hatású vegyi anyagok száma sem több mint 40.000 (negyven ezer!), vagyis a nem, vagy alig ismert, veszélyt jelentő anyagok száma, mint egy tízmillió.
Alig 20-30 éve, hogy a világ szinte minden országában az átlagemberek is megismerkedhettek a környezet globális és helyi problémáival, a földünket fenyegető veszélyekkel, mint pl.:az üvegházhatással és annak következményeivel globális felmelegedés, vagy a savas esők okozta károkkal.
Készítette:Belyák Gyula, Munkavédelmi technikus 2009.12.06. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
