TŰZ megelőzés
Néhány feladatot el kell végeznünk, hogy megelőzzük a tűz kialakulását, megvédjük magunkat, családunkat és a tulajdonunkat a tűz veszélyeitől.
Füstjelzők:
· Vásároljunk egy megbízhatóan működő füstérzékelőt (tűz jelzésére), CO érzékelőt (gázkazán hibájának jelzésére). A jól működő érzékelők időben jeleznek, ha füstöt, égésterméket érzékelnek a helyiség levegőjében.
· Helyezzünk el minden használati szinten legalább egy érzékelőt. A hálószobákba és azokba a helyiségekbe, ahol nyílt lánggal üzemelő fűtő vagy főzőberendezés van, külön-külön szereltessünk be. Az érzékélőket a mennyezetre vagy attól maximum 40 cm-re tegyük.
· Minden hónapban teszteljük le a füstérzékelőt, és évente cseréljük újakra az elemeket. Tíz év elteltével vásároljunk újabb, modernebb érzékelőt.
Menekülési lehetőségek:
· Családunkkal nézzük meg közösen, tűz esetén merre tudunk a leggyorsabban a szabadba menekülni a házunk (lakásunk) egyes helyiségeiből.
· Gyakoroljuk a menekülést.
· Ellenőrizzük, hogy minden nyílászáró nyitható, nincsen-e beszögelve, beragadva. A biztonsági rácsok nyithatók-e belülről. A fixen rögzített fémrácsok megakadályozhatják a menekülést.
· Tanítsuk meg a családunk minden tagjának, hogy tűz esetén a padló közelében (leguggolva, négykézláb) közlekedjünk, mert itt biztonságosabb. A füst és a hő felfelé száll.
· Ne pakoljunk semmit a folyosókra, lépcsőkre, kiürítési útvonalakra. Baj esetén a tárgyak akadályozhatják a gyors és biztonságos menekülést.
Tűzveszélyes anyagok:
· Zárt térben soha ne használjunk benzint, gázolajat vagy hasonló gyúlékony folyadékot.
· A tűzveszélyes anyagokat csak jól szellőztetett helyen tároljuk, hő termelő berendezésektől távol.
· Soha ne dohányozzunk, ne használjunk nyílt lángot, ha éghető folyadékkal dolgozunk.
· Használat után nyílt téren elhelyezett fémedénybe dobjuk azokat a rongyokat, amelyeket tűzveszélyes folyadékkal itattunk át.
Hő termelő készülékek:
· Legyünk óvatosak és körültekintőek, amikor nyílt lánggal üzemelő fűtő, melegítő vagy főzőkészüléket használunk.
· Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni.
· Ellenőriztessük rendszeresen szakemberrel, a tűzveszélyes folyadékkal (olajjal) üzemelő fűtőkészüléket. A berendezéstől távol tároljuk az üzemanyagot, utántöltését csak kihűlt állapotában végezzük.
· Fával, szénnel üzemelő berendezés közelébe éghető anyagot ne pakoljunk, a kipattanó szikra felfogására fémből készült szerkezetet használjunk. A koromzsák és a tisztító ajtót állandóan tartsuk zárt állapotban. A tisztítását csak lehűlt állapotában végezzük. A hamut és a salakot teljesen lehűtött állapotban ürítsük fémkonténerbe. A kémény használaton kívüli bekötő és tisztító nyílását nem éghető anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani.
· A szilárd tüzelőanyag-üzemelésű tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal gyújtsuk be, és üzemeltessük.
· Gázzal üzemelő készülékeinket évente szakemberrel ellenőriztessük.
· A kémények ellenőrzése is szakember által évente ajánlott.
· Tartsunk távol minden berendezési tárgyat a fűtőtesteinktől és a hozzá kapcsolódó füstelvezető csövektől.
Gyufa és a dohányzás:
· Tűzgyújtó eszközeinket (gyufa, öngyújtó, gázgyújtó stb.) tartsuk elzárva, gyermekek által el nem érhető helyen.
· Ne dohányozzunk ágyban, ha betegek vagy álmosak vagyunk. Mély, nem éghető anyagú hamutartót használjunk. A cigaretta vagy a szivarvéget eldobás előtt vízzel öblítsük le.
Elektromos készülékek:
· Villanyszerelővel rendszeresen ellenőriztessük az elektromos készülékeinket (lakóépületben kilencévente). Túlmelegedés, rendellenes működés, furcsa égésre utaló szag esetén azonnal válasszuk le a hálózatról (húzzuk ki a konnektorból).
· A kismegszakítókat, biztosítókat csak szakemberrel cseréltessünk, javíttassunk.
· Használat előtt szemrevételezéssel ellenőrizzük az elektromos berendezéseinket, a csatlakozókat és a vezetékeket nézzük meg, nincs-e eltörve, megrepedve.
· Ne terheljük túl a hosszabbítókat, elosztókat. Lehetőleg földelt eszközöket használjunk.
· Elektromos fűtőkészüléket soha ne takarjunk le, ne tegyük közel bútorainkhoz, éghető anyagból készült tárgyainkhoz.
· Ne érintsük vizes kézzel, és ne használjuk nedves környezetben elektromos berendezéseinket (kivéve a megfelelő védelemmel ellátott eszközöket).
· Ne hagyjunk bekapcsolva elektromos készüléket, ha eltávozunk otthonról (teljesen kapcsoljuk ki a TV-t, videót stb., ne hagyjuk készenléti üzemmódban sem).
Egyéb:
· Zárt ajtók mellett aludjunk.
· Szerezzünk be egy ABC tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket (6, vagy 12 kg-os ABC porral oltót), és ismertessük meg családunkkal a működését (minden készülékre az üzembe helyezése, használata, érvényessége rá van írva).
· Vásároljunk füst- és hő érzékelőket, telepítsünk CO érzékelőket gáz vagy fa-széntüzelésű kazánok, berendezések használata esetében.
· Ismerjük meg a lakóépületünkre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat. (A kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást (üdülőegységet) magában foglaló lakóegységnél (üdülőegységnél) az épület tulajdonosa, kezelője, közös képviselője, intézőbizottság elnöke, használója írásban köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.)
· Kérjük ki a helyi tűzoltóság szakembereinek véleményét a tűz megelőzésének lehetőségeiről.
· Propán-bután gázpalackot nem használhatunk, nem tárolhatunk olyan helyiségben vagy földszintesnél magasabb olyan építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő (pl.: panelszerkezet).
Mit tegyünk tűz esetén?
Ha a ruhánk meggyulladt:
· Azonnal vegyük le, és cipőnkkel tapossuk meg, míg a tűz el nem alszik.
· Ha nem tudunk levetkőzni, akkor feküdjünk le a földre, hempergőzzünk meg a homokban.
Ha tűz keletkezett a lakásunkban:
· Ellenőrizzük az ajtót, még mielőtt kinyitnánk. Ha a szobából ajtón akarunk menekülni, akkor még mielőtt kinyitnánk, a kézfejünkkel ellenőrizzük az ajtó hőmérsékletét. Ha gyanúsnak találjuk, óvatosan érintsük meg a kilincset. Soha ne az ujjunkat vagy a tenyerünket használjuk, mert megéghet, és utána nem fogjuk tudni használni menekülésre vagy létramászásra.
· Tegyünk kendőt vagy sálat az orrunk, szánk elé, és minél közelebb a padlóhoz, gyorsan közlekedjünk.
· Hívjuk a 105 vagy a 112 segélyhívó számot, mondjuk meg a tűz pontos helyét (város, utca, házszám), hány fő van veszélyben, mekkora a tűz, és mit veszélyeztet, van-e olyan tárgy, vagy anyag, ami robbanást okozhat (gázpalack, kanna benzin).
· Ha van otthon kézi tűzoltó készülék, akkor megkísérelhetjük a kezdeti tűz oltását. Olvassuk el a készüléken levő üzembe helyezési utasítást, kövessük a piktogramok útmutatásait. Ne menjünk kettő méternél közelebb a tűzhöz, és próbáljuk ki a készüléket, mielőtt a tűzoltáshoz kezdenénk. A kiáramló oltóanyagot irányítsuk a tűzre, mozgassuk a tömlő végét, hogy mindenhova jusson oltóanyag. Ha a készülék nem működik, vagy nem sikerül a tűzet eloltani, akkor meneküljünk ki, de a készüléket vigyük ki magunkkal, mert bent hagyva veszélyt jelenthet.
· Vízzel elektromos hálózatba kapcsolt készüléket nem szabad oltani!
· Minden eloltott tűzről is azonnal értesítsük a tűzoltóságot.
Ha a tűz szemtanúi vagyunk:
· Értesítsük a tűzoltóságot a 105-ös vagy a 112-es segélyhívószámon az általunk tapasztaltakról. Ne menjünk a tűz közelébe, de ha szükséges, akkor vizes rongyba burkolódzva (fejünkre téve) kíséreljük meg az életmentést
Tudnivalók tömeges kitelepítés esetére katasztrófa helyzeteknél
Ha a hatóság a lakóhely elhagyására szólít fel, kövesse az utasításokat! Mindenki eldöntheti, hogy a kijelölt befogadó helyre vagy rokonokhoz, ismerősökhöz megy.
Minden esetben:
Figyelje a külső tájékoztatást, ha lehet, a televízió és a rádió híradásait, a hangosbeszélőt!
Ne telefonáljon, csak segélykérési céllal, mert a mentőerőknek szükségük lehet a vonalakra!
A kitelepítés során érvényesüljön a család együtt tartásának elve!
Ha a veszélyhelyzet bekövetkeztekor a tanulók az iskolában, napköziben tartózkodnak, az osztályok tanulóiért a nevelő felel. Ő viszi őket a kitelepítési gyülekező helyre, és a befogadási helyen adja le a névsorukat!
Készítse össze családja számára hátizsákban vagy válltáskában - hogy a keze szabadon maradjon - a legszükségesebb személyes felszereléseket (veszélyhelyzeti csomag)!
A lakásból való távozáskor zárja el a víz- és a gázvezetéket, áramtalanítson!
Csukja be az ablakokat, az ajtókat kulccsal zárja be!
A kályhákban, tűzhelyekben égő tüzeket oltsa el!
A megadott gyülekezőhelyet lehetőleg gyalog közelítse meg, a kijelölt útvonalon!
Csoportosan közlekedjenek, hogy segíthessenek egymáson!
Ne hallgasson rémhírekre, ne terjessze azokat!
A gyermekekre, idősekre és betegekre különösen oda kell figyelni! A gyülekezőhelyen be kell jelenteni a mozgásképtelen betegeket, akiket a mentő egységek szállítanak el, magukra hagyni őket nem szabad!
Ne veszélyeztesse senki az életét a család értékeinek védelmével, mert a hátra maradt ingatlanok, egyéb vagyontárgyak őrzését a rendőrség, polgárőrség, őrző-védő szervezetek végzik!
Veszélyhelyzeti csomag:
Könnyen szállítható, maximum. 20 kg súlyú. Legyen feltüntetve rajta a tulajdonos neve!
Amennyiben a hivatalos tájékoztató alapján várhatóan rövid időre (3-6 óra) kell elhagyni otthonukat, a fenti biztonsági intézkedések mellett csak vizet (nyári időben személyenként 1 liter), és azokat a gyógyszereket vigyék magukkal, amelyeket a közeli órákban be kellene venni. Csecsemő részére egy üvegnyi tejet/tápszert, kisgyerek részére egy kedvenc tárgyát (kabala, játék, könyv) tartalmazza a csomag!
Amennyiben hosszabb időre, egy vagy több éjszakára kell elhagyni az otthonukat, a veszélyhelyzeti csomag tartalmazza:
- a személyi okmányokat, értéktárgyakat, készpénzt, bankkártyát,
- nem romlandó élelmiszert,
- személyenként legalább egy liter ivóvizet,
- az évszaknak megfelelő lábbelit, felsőruházatot, fehérneműt,
- tisztálkodási eszközöket,
- rendszeresen használt gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket (a gyógyszerérzékenységet jelezni kell),
- takarót (esetleg hálózsákot, gumimatracot),
- ha van, hordozható rádiót,
- a gyermek kedves játékát, könyvét megnyugtatásul!
Tudnivalók a visszatelepítésről
A veszély elmúltával a kitelepített lakosság visszatérhet a lakhelyére. A visszatérés lehetőségének megállapítása a szakemberek feladata.
Akiket szervezett formában telepítettek ki, azokat szervezett formában telepítik is vissza. Amennyiben önállóan tér vissza, ezt feltétlenül jelezze lakhelyén!
Tudnivalók közúti baleset észlelésekor
· Ha ön egy ilyen baleset szemtanúja vagy az önnel történik meg, hívja a 105 vagy 112-es segélyhívó számot, és diktálja be az esemény fontosabb, ön által ismert részleteit: a baleset leírása, helyszín, sérültek száma, észlelt-e tüzet, illetve járulékos veszélyeket (pl. gáz-, üzemanyag-, veszélyesanyag-szivárgást). Ha a balesetben érintett tehergépjárművön veszélyt jelző táblák, bárcák láthatók, az azon található számok, ábrák tartalmáról tájékoztassa a hatóságokat.
· Ellenőrizze, hogy megsérült-e valaki, majd mérje fel az önt körülvevő veszélyeket.
· A leggyakrabban előforduló veszélyek tömegszerencsétlenségek esetén: tűz, robbanás, veszélyes anyagok szivárgása, leszakadt elektromos vezetékek, üvegszilánkok, éles fémtárgyak, télen kihűlés.
· Ha úgy látja, veszélyben van az élete, távozzon a baleset helyszínéről.
· A sérülteket ne mozdítsa el, hacsak azok nincsenek további veszélynek kitéve, vagy a sürgős ellátás azt szükségessé nem teszi (pl. artériás vérzés).
· Egészségügyi ismereteinek függvényében próbálja ellátni a sérülteket a mentők kiérkezéséig, a sort a legsúlyosabb esettel kezdje. Ne alkalmazzon olyan módszereket, amelyeket nem ismer tökéletesen, amelyeknek eredményében nem biztos.
· A roncsokat ne mozgassa, a beszorult sérülteket ne próbálja meg kiszabadítani, kivéve, ha azok további veszélynek vannak kitéve, vagy ha az azonnali ellátás azt szükségessé teszi.
· Próbálja megőrizni nyugalmát, cselekedjen megfontoltan.
· Nyugtassa meg a sérülteket.
· A kiérkezett szervekkel ossza meg a balesetről szóló minden információját.
· Ha nem tud a szerencsétlenség közvetlen közelében segítséget nyújtani, támogassa a kiérkező mentők, rendőrök, tűzoltók munkáját (pl. hozzon vizet, meleg takarókat, lámpát, segítsen a sebesültek szállításában, stb.) – egy tömegszerencsétlenségnél minden segítség elkél.
· Kövesse a kiérkező szervek utasításait.
Szélvihar
A szél sebességén értelemszerűen a levegő mozgásának sebességét értjük. A meteorológiában általában a m/s - ban, Illetve egyes területeken a csomóban szokták meghatározni. 1 m/s kb. 2 csomónak felel meg. Az alábbi táblázatban találhatók az egyes szélsebesség-kategóriák, amit a meteorológiai szövegekben alkalmazni szoktak.
A 70 km/h-nál erősebb szélvihar emberre, állatra veszélyes viharkárokat okozhat:
· szilárd építményekről leszakíthatja a tetőfedeleket,
· súlyosan megrongálhatja az energiaellátás és távbeszélő berendezések vezetékeit,
· könnyű épületeket dönthet össze,
· közlekedési zavarokat, akadályokat idézhet elő,
· fákat törhet ki.
Mi a teendő szélviharban?
Hogyan védekezzünk szélvihar ellen, ha szabad ég alatt tartózkodunk?
· Viselkedjünk nyugodtan, körültekintően.
· Ha lehet, keressünk védett, stabil helyet (épület, aluljáró).
· Távol haladjunk a fáktól, épületektől, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést.
· Védjük szemünket a portól, fejünket a szél sodorta tárgyaktól, ágaktól stb.
· Oszlopba, kerítésbe kapaszkodjunk, hogy ne sodorjon el az erős szél.
· Tartsuk, védjük erősen a kisgyerekeket, ne szakadjunk el társainktól.
· A járműveket, sátrakat, gyenge szerkezetű építményeket hagyjuk el, mert bentről nem lehet érzékelni a fenyegető veszélyt (pl. rádőlhet a fa).
· Leszakadt villamos távvezetéket megközelíteni is életveszélyes!
· Szabadban végzett tűzveszélyes tevékenységet azonnal abba kell hagyni, a tüzet eloltani (pl. gazégetés kertben, tábortűz, szalonnasütés, kerti parti).
· Csónakázni, fürdőzni erős viharban életveszélyes! Nagyobb vízfelület fölött összefüggő vízfüggöny alakulhat ki, emiatt jó úszók is megfulladhatnak. Vegyük komolyan a viharjelzéseket!
· Az állatok viselkedése kiszámíthatatlanná válik, megvadulhatnak, ezért ne érjünk hozzájuk. háziállatokat zárjuk be.
· Ha az előrejelzéseket követően van rá időnk, a ház körül található fák meggyengült ágait vágjuk le.
· A ház környékéről gyűjtsünk össze és vigyünk be az épületbe minden olyan tárgyat, amit a szél felkaphat (pl. műanyag kerti bútorok, szerszámok) – ezek ugyanis súlyos sérüléseket okozhatnak.
Óvintézkedések az épületen belül:
· Az ajtókat, ablakokat zárjuk be.
· Ne menjünk ki a szabadba.
· Ne hagyjuk a kisgyermekeket, betegeket felügyelet nélkül, lehetőleg senki ne maradjon egyedül.
· Készüljünk fel áramszünetre (elemlámpa előkészítése).
· Áramtalanítsuk az elektromos berendezéseket.
Rendkívüli téli időjárás, erős havazás
Erős téli lehűlés, intenzív havazás idejében jelezhető, ezért megfelelő előrelátással fel lehet rá készülni.
Várható következmények:
· Hófúvások, hótorlaszok, sínek felfagyása, jégréteg kialakulása miatt fennakadások lehetnek a (közúti, vasúti, légi) közlekedésben.
· A közlekedés nehézségei miatt akadozhat az alapvető élelmiszerellátás, az egészségügyi ellátás, a betegszállítás, gyógyszerek beszerzése.
· A hófúvások településeket zárhatnak el a külvilágtól, járművek akadhatnak el az utakon.
· Az elakadt járművekben az utasok testhőmérséklete erősen lehűl, fagyási sérüléseket szenvedhetnek.
· A gázvezetékek befagyása miatt a vezetékes gázellátás ideiglenesen leállhat.
· Az elektromos áram felhasználásának növekedése, esetleg ráfagyott jégréteg miatt átmeneti zavarok keletkezhetnek az áramszolgáltatásban.
· A hó súlyától az épületek tetőszerkezete károsodhat.
A téli időszakban, amikor enyhébb léghullámok érkeznek fölénk, gyakran előfordul, hogy először csak a légkör fölső rétegei melegszenek fel, míg a talaj és a talaj-közeli levegő hőmérséklete még fagypont alatt marad. Ez a helyzet ónos eső kialakulásához vezethet, ami a síkosság legalattomosabb fajtáját okozza. Elég egy kevés eső és néhány perc alatt tükörsima jégpáncél vonja be a felszínt.
Ha azt észleljük, hogy a hőmérséklet fagypont alatti és az eső esik, akkor számíthatunk jégréteg kialakulására, emiatt körültekintően és fokozott óvatossággal közlekedjünk, mind gyalogosan, mind gépjárművel! Tartós és intenzív ónos eső idején villanyvezetékek szakadhatnak le, és faágak is letörhetnek a rájuk rakódó jég súlya alatt.
Ajánlott magatartási szabályok:
Ha van ideje felkészülni a hóviharra, a következő lépéseket tegye meg:
Folyamatosan figyelje a híradásokat.
Készítsen elő hólapátot, sót, homokot, elemes rádiót és zseblámpát, tartalék elemeket.
A mobiltelefonját töltse fel, szerezzen be tartalék akkumulátort.
Halmozzon fel tartalékokat vízből, nem romlandó élelmiszerekből, gyógyszerekből.
Szerezzen be hordozható alternatív fűtőtestet és tűzhelyet.
Halmozzon fel tartalékokat tüzelőanyagból.
Készítsen elő meleg ruhákat.
Víztelenítse a kinti csapokat, nehogy a fagyás miatt elrepedjenek a csövek, és a víz elárassza a házat.
A hóvihar alatt:
Maradjon a lakásában, húzza le a redőnyöket, csukja be a spalettákat.
Fogyasszon magas energiatartalmú ételeket és meleg italokat.
Ne végezzen megerőltető fizikai és kockázatos tevékenységet, hiszen egy esetleges baleset esetén a hóesés intenzitásától függően lehet, hogy a mentők sem tudják megközelíteni a házat.
Ne mozduljon ki, hacsak nem muszáj.
Semmiképp se tegyen meg gyalog hosszabb távokat, főleg egyedül.
Ha ki kell mennie az épületből, mindenképp öltözzön fel vastagon és rétegesen, ne hagyja semelyik testrészét fedetlenül, mert a hideg és az erős szél együtt hamar fagyási sérüléseket okozhat. Viseljen sapkát (a legtöbb testhőmérséklet a fedetlen fejen át távozik).
Ha lakását a lehullott hó elzárta a külvilágtól, értesítse a hatóságokat, akik a segítségére sietnek majd, és készüljön fel az esetleges hosszabb benntartózkodásra.
Otthonunkban:
Átmeneti áram- ill. energia kimaradás esetére:
· Hagyományos tüzelőberendezés (pl. kandalló) használata esetén különös figyelemmel kell lenni a tűzmegelőzésre, füstelvezetésre.
· Azokat a PB gázzal üzemelő fűtőkészülékeket, amelyek nincsenek a kéménybe kötve, vagy az égéstermékek szabadba történő kivezetése más módon nem megoldott, soha ne üzemeltesse folyamatosan zárt térben. A helyiség nagyságától és a fűtési fokozattól függően legalább egy-másfélóránként szellőztetni kell a helyiséget, ellenkező esetben a felgyülemlő égéstermékek mérgezést okozhatnak.
· A gázszolgáltatás ideiglenes kimaradása esetén ne hagyja nyitva a fűtőkészülék elzárócsapját!
· Gondoskodjék szükség-világítóeszközökről (pl. petróleumlámpa és petróleum, palackról működtethető gázlámpa, elektromos lámpa).
· Tartson üzemképes állapotban egy elemről működtethető rádiót, és biztosítson hozzá tartalék elemeket.
· Tároljon otthonában egy hétre elegendő élelmiszert az egész család számára.
· Legyenek otthon alapvető gyógyszerek, kötszerek, ha csecsemő van a családban, számára tápszerek.
· Csak a legszükségesebb telefonhívásokat bonyolítsa le, mert a hálózatra a mentésben résztvevőknek van szüksége.
Utazáshoz:
· Szélsőséges időjárási viszonyok között nem biztonságos az utazás, különösen, ha nagyobb távolságra kell eljutni!
· Ha feltétlenül szükséges útnak indulni, mindig kísérő társsal tegye, és csak abban az esetben, ha meggyőződött róla, hogy úti célját biztonsággal eléri, és a visszautazás feltételei is biztosítottak.
· Ha nagyobb távolságot kell gyalogosan megtennie, öltözzön rétegesen, felsőruházata lehetőleg legyen vízhatlan, vigyen magával meleg kávét vagy teát.
· Gépkocsival csak akkor induljon el, ha feltétlenül szükséges, ha gépjárműve megfelelő műszaki állapotban van, és rendelkezik a biztonságos téli üzemeléshez szükséges felszereléssel (téli gumiabroncsok, hólánc, tartalék üzemanyag, elakadás esetére lapát vagy ásó, homok, stb.). Ebben az esetben sem tanácsos egyedül elindulni.
· Indulás előtt a gépkocsijában helyezzen el meleg takarót, elektromos kézilámpát, meleg italt, legalább egy napi étkezésre elegendő élelmiszert.
· Legyen felkészülve, hogy gépkocsija bármikor elakadhat és esetleg csak napok múlva fogják kiszabadítani. Öltözetét úgy állítsa össze, hogy szükség esetén gyalog is képes legyen folytatni útját.
· Amennyiben hosszabb időt (néhány órát) kénytelen álló gépjárművében tartózkodni, a motor járatásával fűtheti az utasteret, de ne felejtsen el legalább tíz-tizenöt percenként szellőztetni. Az álló jármű utasterébe ugyanis kipufogó gázok szivároghatnak, amelyek súlyos rosszullétet, esetleg halálos balesetet okozhatnak.
· Alkoholt soha ne fogyasszon a hideg elleni védekezés céljából! Kezdeti élénkítő hatása után csökkenti a fizikai teljesítőképességet, fáradságot, bágyadtságot okoz, illetve csökkenti a helyzetfelismerő- és ítélőképességet, amely ilyen helyzetben életveszélyes lehet.
Tudnivalók a jégen történő biztonságos sportoláshoz
A befagyott állóvíz jellemzői:
· A partközelben a jég vékonyabb, esetleg üreges, ezért könnyen törik.
· Az állóvizekbe befolyó vízfolyások, melegebb források elvékonyítják a jégtakarót.
· A sűrű hótakaró alatt a jég vékonyabb.
· Olvadáskor a jégtakaró teherbíró képessége akkor is csökken, ha vastagsága változatlan marad.
Tilos a szabadvizek jegén tartózkodni:
· korlátozott látási viszonyok között,
· járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével,
· kikötők és veszteglőhelyek területén,
· folyókon,
· rianás esetén, a Balatonon.
A szabadvizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvadt, nem mozog.
A fagyásban lévő jég a következőképpen terhelhető:
· kb. 8 cm vastagságú jég -> egy felnőtt
· kb. 12 cm vastagságú jég -> egy csoport illetve sportolásra alkalmas
· kb. 18 cm vastagságú jég -> szánkók, fakutyák
Balaton jegén való tartózkodás
A jegesedés miatt a Balatonon nem tartózkodnak sem a rendőrség, sem a vízi mentők hajói, így a segítség csak a szárazföldről érkezhet. A tó medre tele van hőforrásokkal, sok helyen kisebb-nagyobb csatornák és patakok is olvasztják a jeget - ezeken a helyeken különösen figyelni kell, mert a jég vastagsága több centiméterrel is vékonyabb lehet, mint máshol.
A hízásban levő, 12-16 centiméter vastagságú jég már kellő biztonságot ad. Fontos tudni, hogy még a legedzettebbek sem bírnak ki a jeges vízben 15 percnél többet: ennyi idő alatt kell a segítségnek megérkeznie, különben annak, aki jég alá került, már nem sok esélye van a túlélésre.
A szabadvizek befagyott területe gyermekre és felnőttre egyaránt vonzerőt gyakorol, ugyanakkor veszélyeket is rejt magában. A jégbeszakadásoknak gyakran halálos kimenetelű végkifejlete van az emberek felelőtlen viselkedésének és a jég tulajdonságának nem megfelelő ismerete miatt. A hirtelen hőmérsékletváltozások, illetve a tartósan enyhe időjárás nagymértékben megváltoztathatja a jégtakaró tulajdonságait, ezáltal az veszélyessé, kiismerhetetlenné válhat.
A befagyott folyóvíz jellemzői:
Folyóvíz jegén tartózkodni nem biztonságos!
A folyóvizeken vékonyabb jégréteggel kell számolni:
· a folyó medrének beszűkült helyein az áramlatok miatt,
· a víz sodorvonalában,
· a folyókanyarulatok külső oldalán,
· a sebes folyású vagy kőszórásos szakaszokon,
· a meredek partszakasszal rendelkező folyószakaszokon,
Aki a jégen léket vág, vagy jégkitermelést folytat, köteles a jégmentessé vált területet távolról felismerhető módon megjelölni, illetve körülhatárolni. A jégmentessé vált területet 1 m magasságban, legalább 10 cm széles piros-fehér csíkozású korláttal kell ellátni. Jégen való tartózkodás:
· Amennyiben egyedül haladunk a jégen, nyugodtan és egyenletesen lépkedjünk, ha van lehetőségünk, egy arra alkalmas bottal folyamatosan ellenőrizzük az előttünk lévő jég állapotát, az elesést lehetőleg kerüljük.
· Több személy együttes sportolása esetén pihenéskor is tartsuk be a szükséges távolságot.
A jég beszakadását rendszerint előre jelzi
· a ropogás és recsegés,
· rianások megjelenése,
· a jégfelület süllyedése, ekkor még a beszakadás elkerülhető
Ha beszakad a jég alattunk:
· Azonnal feküdjünk hason a jégre minél nagyobb testfelülettel, lehetőleg arccal a part felé és lassú, nyugodt mozdulatokkal - mindig a lehető legnagyobb testfelülettel - a legközelebbi biztos pontot hason csúszva elérni és kússzunk a part felé.
· Azonnal tárjuk szét karjainkat és ejtsük magunkat előre.
· Minden lehető eszközzel (pl. a bot keresztbe fordítása) akadályozzuk meg, hogy a jégfelület alá csússzunk, vagy lemerüljünk a vízbe.
· Beszakadás esetén a kerüljük a felesleges mozdulatokat - félve a kihűléstől - , ezáltal megőrizve a ruházatunkban lévő szigetelő légréteget.
· Igyekezzünk a lábunkkal az ellenkező irányban lévő jég szélét elérni és a part felé előrelökni magunkat, illetve segítséget kérni.
· Ha lesüllyedtünk a jég alá, próbáljuk szemünket nyitva tartani és felfelé (a világosság felé) nézni. Ha a jég hóval fedett, akkor a közelben lévő jégtörés helyét a beeső fénysugár alapján fel lehet ismerni, és el lehet érni.
· Ha a jég újra beszakad alattunk, vágjunk magunknak utat a part felé addig, míg ki nem jutunk a partra, vagy teherbíró felülethez nem érünk.
· Ha partot érünk, azonnal menjünk meleg helyre, szárítkozzunk meg, testünket töröljük szárazra, igyunk forró, meleg italt. Kávé, alkohol fogyasztása tilos!
A víz hőmérséklete a jégfelület alatt 0-4 Co, vagyis már 20-30 másodperc után hidegsokk következhet be (vérkeringési zavarok, sőt a szívműködés leállása).
Ne kezdjünk felelőtlenül mások mentésébe, mert csak tetézhetjük a bajt. Életünket kockáztathatjuk, illetve további beszakadások keletkezhetnek.
Segítségnyújtás:
· A jég felszíne felett lévő személy hason csúszva közelítse meg a bajba jutottat.
· Hívjunk segítséget és a mentést végzőt kötelekkel, társakkal biztosítsuk!
· Ha más eszköz nincs, egy hosszú, de erős ágat, ruhadarabot nyújtsunk a jégbeszakadtnak: ha többen vannak, egymás lábát fogva - mint egy hason fekvő lánc - segíthetnek
· Ha a beszakadt jég alá került a személy, a mentési kísérletet már csak felkészült szakemberek tudják végezni, ezért nagyon fontos a 105-ös számon a Tűzoltóság, illetve a 104-es számon a Mentőszolgálat értesítése.
46/2001. (XII.27.) rendelet - a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól - 5. és 6. szakasza határozza meg a szabad vizek jegén való tartózkodás részletes szabályait.
218/1999. (XII.28.) Kormány Rendelet - az egyes szabálysértésekről - 18. szakasza (a jégen tartózkodás szabályainak megszegése) alapján az elkövetett szabálysértés 20.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal büntethető, valamint 10.000 Ft-ig terjedő helyszíni bírság alkalmazható.
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 32. szakasz alapján az eljárás a (községi, városi, fővárosi kerületi) jegyző hatáskörébe tartozik.
A tűzoltóságok és a speciális mentőszervezetek 2009-ben is felkészülnek a jégről és a vízből mentésre, több gyakorlat keretében modellezik a kritikus helyzetet, így fejlesztik és bővítik jártasságukat a jégről mentés speciális feladataiban, mentési technikáiban, hogy rutinosan siethessenek a bajba jutottak segítségére.
Földrengés
Magyarország nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, ennek ellenére erős rengések időnként előfordulnak, és a távoli országok is mindinkább elérhetővé válnak a magyar turisták számára is. Érdemes tehát a földrengéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat megismerni.
TUDÁSTÁR:
Földrengés:
A Föld felszínének hirtelen rázkódása. A földrengések általában tektonikus eredetűek, de vulkánkitörések, föld alatti üregek beomlása stb. is okozhatnak földrengést. A földrengéskor felszabaduló energia rengéshullámokat kelt, amely hullámok elérik a Föld felszínét.
Szeizmológia:
Földrengéstudomány, a geofizikának a földrengésekkel, azok regisztrálásával és a Föld belső szerkezetének vizsgálatával foglalkozó ága.
A földrengések előrejelzése:
A tudomány mai állása szerint nem lehetséges. Azt tudjuk megbecsülni, hogy egy bizonyos időszakban milyen valószínűséggel fog egy adott méretű rengés kipattanni a vizsgált területen.
Intenzitás:
A földrengésnek egy adott helyen az emberekre, illetve az emberi építményekre gyakorolt hatásának mértéke, melynek mértékét a 12 fokozatú EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) skálán szokás megadni. Ez a régebben használt Mercalli-skála, illetve MSK-skála pontosított változata. Az épületek sérülésére az V-nél nagyobb fokozatú intenzitásértékek esetében lehet számítani.
Magnitúdó:
A rengés során felszabaduló energia, melynek mérésére a Richter-skála szolgál. Ha egy rengés magnitúdója egy egységgel nagyobb a másikénál, akkor az kb. 30-szor nagyobb energiát jelent.
Hipocentrum:
A földrengés kipattanási helye, mélysége néhány km-től egészen 700 km-ig terjedhet.
Epicentrum:
A földfelszínnek közvetlenül a hipocentrum felett elhelyezkedő pontja, az okozott károk általában itt a legjelentősebbek.
Utórengések:
A nagyobb földrengéseket követő kisebb magnitúdójú rengések, számuk elérheti akár a több százat, vagy ezret is. Kisebb méretük ellenére a főrengés által megrongált építményekben komoly károkat okozhatnak.
A XX. század legjelentősebb magyarországi rengései:
Az eddigi legerősebb rengés Magyarország területén Komáromban volt, 1763-ban. Epicentrális intenzitása IX, magnitudója kb. 6.3 volt
Hogyan érzékelhető a földrengés?
Kezdetben gyenge rezgést érzünk, amelyet intenzív, többirányú, akár körkörös mozgású rázkódás követ, és morajló vagy bőgő hang kísér. Mindez nem tart tovább néhány, vagy néhány tíz másodpercnél.
A földrengést megelőzni, elkerülni nem lehet, de felkészülni szükséges:
· a sérülések (ember, állat) és az anyagi kár mini malizására,
· 3 napos önellátó élethelyzetre.
Ha a földrengésre felkészülsz, egyúttal felkészülsz egyéb veszélyhelyzetekre is!
Felkészülés
Átgondolni,milyen sérülések érhetnek bennünket és otthonunkat,és ezeket hogyan kerülhetjük el, illetve minimalizálhatjuk.
A felkészülés lépései:
· Tegyük biztonságossá lakásunkat; jelöljünk ki menekülési útvonalakat,
· Készítsünk elő 3 napra elegendő létfontosságú eszközöket, élelmiszereket, sőt autónkban is tartsunk veszélyhelyzeti felszereléseket,
· Próbáljuk ki a védekezési, menekülési lehetőségeket,
· Ismerjük meg:
- a veszélyhelyzeti magatartásmódokat,
- elsősegély-nyújtási ismereteket,
- kézi tűzoltó készülékek használatát.
Mit tegyünk tehát földrengés előtt?
Tegyük biztonságossá lakásunkat:
· Sétáljunk végig lakásunkon, és gondoljuk végig, hogy mi történhet a berendezési tárgyakkal erős rázkódás esetén. Kérhetünk tanácsot szakemberektől is (építész, mérnök, biztosító stb.).
Mi rejthet veszélyt?
· A felújításra váró munkákat végezzük/végeztessük el (pl. megrepedezett falak, gyenge kémény, laza vagy hiányos tetőcserepek)
· Falra rögzített ill. nehezebb tárgyakat (pl. tükör, festmény, polc) erősítsük meg;
· az ágyakat ne ezek közelébe helyezzük,
· A törött ablaküvegszilánkoktól függönnyel védekezhetünk.
· Az éghető anyagokat, házi vegyszereket fűtőtestektől, nyílt lángtól tartsuk távol
· A fontos iratokat tűzbiztos dobozban tároljuk,
A menekülési útvonalakat: minden családtagunk ismerje, mindig hagyjuk szabadon; próbáljuk is ki, hogy felidézhető legyen vészhelyzetben!
Legyen készenlétben:
· Vastag ruha, cipő, kesztyű (ezek megvédhetnek meneküléskor az éles törmelékektől, szilánkoktól, hideg időjárástól)
· Elsősegély doboz
· Tűzoltó készülék
· A családtagok és a segítő szervek telefonszámai (pl. a telefonkönyv borítóján)
· Generátor a létfontosságú elektromos eszközök (pl. kerekesszék) működtetéséhez
Veszélyhelyzeti csomagok:
· A 3 napos önellátást biztosító családi csomag előre elkészítve, biztonságos helyen tárolva (élelmiszer, 12 liter víz/fő, váltóruha, fényképek a családtagokról, barátokról)
· Kitelepítési csomag, amit induláskor állítunk össze (gyógyszerek, iratok, pénz, a gyerekek kedvenc játékai)
· Az autóban túlélőcsomag az utazás biztosításához a család és a jármű részére (rendkívüli időjárás - hideg, hőség, vihar-, illetve rossz útviszonyok esetére)
· Munkahelyünkön is állítsunk össze túlélőcsomagot:
vastag ruhanemű, takaró, elemlámpa, rádió, elemek, síp ,nem romlandó, magas energia tartalmú élelmiszerek (szárított gyümölcs, mogyoró, csokoládé), személyes 0 irataink.
Legyen megfelelő biztosításunk!A szomszédokkal is egyeztessünk (pl. egymás segítése, háziállatok elhelyezése)
Ismerjük meg, mit kell tennünk földrengés bekövetkeztekor, és készítsük fel gyermekeinket is. Ha az iskolában éri őket földrengés, kövessék a pedagógusok útmutatásait, semmiképp se maradjanak egyedül!
Mit tegyünk földrengés esetén?
Amíg tart a rengés:
· Ne hagyjuk el az épületet, illetve ne próbáljunk meg bejutni, ugyanis a legtöbb sérülés ilyenkor történik (Pl. ledőlő kémény, lehulló vakolat, üvegcserép miatt)
· Az épületen belül igyekezzünk minél távolabb kerülni ablakoktól, üvegektől, könyvespolcoktól és olyan tárgyaktól, amelyek leesve sérülést okozhatnak. A konyhából biztonságosabb helyre (pl. nappaliba) meneküljünk.
· Keressünk menedéket az asztalok alatt, ajtókeretben, a szoba sarkában.
A rengést követően:
· Ellenőrizzük, hogy mi magunk vagy a többiek megsérültek-e, szükség van-e elsősegély-nyújtásra,
· Elemlámpával ellenőrizzük, majd zárjuk el a gáz- és elektromos készülékeket, az elektromos főkapcsolót. A gázvezeték főkapcsolóját csak szivárgás gyanújakor szabad elzárni, visszakapcsolni pedig csak szakembernek lehet!
· Ha feltételezhetően sérült a vízvezeték, ne használjuk a WC-t.
· Kisebb kezdeti tüzet elolthatunk kézi tűzoltó készülékkel vagy letakarással.
· Elemes rádión, televízión keresztül tájékozódjunk a kinti helyzetről, a veszélyelhárítók utasításairól.
· Készüljünk fel az esetleg bekövetkező utórengésekre. Az erősen megsérült épületeket minél hamarabb el kell hagyni.
· Vegyünk fel vastag ruhát, cipőt, kesztyűt, hogy védjük magunkat.
· Vegyük fel a kapcsolatot a szomszédokkal, lehet, hogy segítségre szorulnak vagy segítséget nyújthatnak.
· Nyugtassuk meg a riadt állatokat. Ha lehet, őket is menekítsük ki.
· Vigyük magunkkal a kitelepítési és veszélyhelyzeti csomagunkat.
· Biztosítsuk lakásunka a betolakodók ellen.
· Liftet használni tilos.
· A szabadban kerüljünk minél messzebb az építményektől, fáktól, elektromos vezetékektől.
· Gázok és füst ellen védjük arcunkat, szemünket, a szabad bőrfelületet nedves ruhával.
· Ha vízparton vagyunk, igyekezzünk minél távolabb kerülni a víztől cunami veszély miatt.
Ha tömegben vagyunk: (pl. bevásárló központban, színházban)
· Vigyázzunk, nehogy a pánikba került tömeg összetaposson. Maradunk védett helyen, amíg tart a rengés.
Ha autóval közlekedünk:
· Álljunk meg az út szélén, távol hidaktól, felüljáróktól. Maradjunk az autóban.
Őrizzük meg nyugalmunkat, segítsünk másokon!
Mit NE tegyünk földrengés esetén?
· Ne használjuk a telefont feleslegesen csak életveszély esetén, mert a hatóságoknak szükségük van minden szabad vonalra.
· Ne gyújtsunk gyufát vagy villanyt!
Veres Péter
AJÁNLOM AZ OLDALT
