A riasztást általában az alábbi telefonszámokon adhatja le minden állampolgár mint mobil mint vezetékes telefonról. Érdemes tudni, hogy ha mobiltelefonja le van tiltva vagy feltöltő kártyás és nincs rajta elegendő egység hívásindításra, ezeket a számokat akkor is tudja tárcsázni, és a hívás díjtalan!
112
105
(Sülysápon még hívhatja a+36 30 528-5493mobilszámot is, ami a helyi ÖTE telefonszáma)
De mikor kell hívni a 112 vagy a 105-öt?
Természetesen (bármilyen) tűz vagy robbanás esetén
Olyan közlekedési baleset esetén, ahol a sérült(ek) a járműbe szorult(ak)
Ha erős gázszagot, füstszagot érez, vagy veszélyesnek vélt anyag szivárgását észleli
Azoknál a vihar okozta káreseteknél, amelyek vészhelyzetet idéznek elő (leszakadt villanyvezeték, úttestre, épületre dőlt fa, oszlop... stb)
Olyan vészhelyzetek esetén, melyek megszüntetése speciális beavatkozást igényel (kútba esett, barlangba, liftbe szorult személyek kimentése... stb)
Akkor is bejelentést kell a tűzoltóságon, ha Ön eloltott egy kisebb tüzet. (Pl. karácsonyfa, papírkosár... stb) Azért van szükség erre, mert az, hogy Ön szerint el van oltva a tűz, még nem jelenti azt, hogy az tényleg kialudt. Ha egy kisebb tűzből számottevő anyagi kár keletkezett (pl. tv, számítógép ment tönkre), akkor a tűzoltósági jegyzőkönyv jól jön a biztosítás rendezésekor.
Az éjjel-nappal hívható 105-ös segélyhívószámra érkezett hívásokra a tűzoltóságon szolgálatban levő ügyeletes válaszol. Minden esetben megkérdezi a bejelentőtől:
A nevét és a telefonszámát (ez utóbbit a tűzoltóságon levő készülék kijelzi, a rejtett és a titkosított számokat is)
Van-e életveszély, ha igen, milyen jellegű
A kárhely pontos címét (pl: "x utca, y. házszám, z. emeleti lakás", vagy: "x város felé vezető y számú úton, kb 6-8 km-re a városhatártól")
Mennyi sérült van a helyszínen (Ha kevesen vannak, akkor illik megmondani pontosan: "3 életveszélyes, 5 könnyű sérült és két halott." Sok sérült estén Önnek nem kell pontosan tudni, elég annyit mondani, hogy "kb. 25-30 sérült")
Tűz esetén:
Mi ég (pl.: "festéküzlet egy része és a berendezési tárgyak" vagy "lakóház, teljes terjedelmében", vagy "parkoló személyautó motortere"... stb)
Van-e a helyszínen gázpalack vagy egyéb veszélyes anyag
Ehhez hasonló kérdésekre Önnek pontosan és minél részletesebben kell válaszolnia, mert ezek alapján dönti el az ügyeletes, hogy egyáltalán szükség van-e tűzoltói beavatkozásra, és ha igen, akkor mekkora létszámot és technikai eszközt kell riasztania.
A riasztás menete
A riasztást öt fokozatba sorolják, az egyes a legalacsonyabb, ilyenkor csak egy vagy két fecskendő vonul (pl. közlekedési balesethez vagy kis kiterjedésű tüzekhez), az ötös a legmagasabb fokozat, ilyenkor mindenki mozgósítható, szükség esetén akár több más városból is riasztanak tűzoltókat a helyszínre. (Nagyobb erdőtüzeknél, ipari vagy egyéb nagy kiterjedésű, sok életet veszélyeztető tüzeknél, repülőgép szerencsétlenség esetén... stb)
Elrendelhető "kiemelt" riasztás, ha a beavatkozás különleges szer (magasból mentő, daru, habbal vagy porral oltó szer... stb) bevetését teszi szükségessé. (Pl. egy teljes terjedelmében égő panellakáshoz "hármas kiemelt" vagy magasabb fokozatú riasztás rendelhető el.)
A riasztási fokozatot a helyszínre érkező tűzoltás vezető felderítéskor vagy akár vonulás közben (rádión) megemelheti vagy visszaminősítheti. A készenlétben levő tűzoltók riasztása hangjelzéssel és vizuális eszközökkel (lámpák, kijelzők) történik. Valamilyen (elég hangos) dallam kíséretében a "figyelem, riasztás!" vezényszó és a riasztott eszköz(ök) neve hangzik el. Ez a dallam általában nyugtató jellegű, ami nem stresszeli tovább az ilyenkor amúgy is "felpörgő" tűzoltókat.
Egy riasztás alkalmával minden tűzoltónak felszökik az adrenalin szintje, megugrik a pulzusa - ezt hívják "csengő-láz"-nak.
Ettől a pillanattól kezdve a riasztott tűzoltónak 2 perce van arra, hogy lejusson a szertárba, ott magára öltse az előre összekészített védőruháját, csizmáját, sisakját és a riasztott szer megkezdve a vonulást, elhagyja a laktanyát.
Ez a két perces normaidő éjjel-nappal állandó: akkor is be kell tartani, ha a tűzoltó éppen ebédelt, aludt vagy pont a zuhany alatt állt.
A szertárba való gyors és a lépcsőnél biztonságosabb lejutást egy csúszdának nevezett (már-már jelképessé vált) cső biztosítja, amin lecsúsznak a tűzoltók.
(Hiába állítják, el ne higgye nekik senki, hogy visszaérkezéskor azon is másznak vissza J.)
Vonulás:
A tompított fényszórók és a megkülönböztető jelzések (villogó kék lámpa és sziréna vagy váltakozó hangjelzés) együttes használata jelenti a szabályos vonulást.
Út közben a szerparancsnok rádión további információkat kap a híradóstól vagy a helyszínen lévő egységektől. Előfordulhat, hogy vaklárma vagy a riasztási fokozat visszaminősítése esetén visszafordítják a riasztott szereket. Ilyenkor be kell fejezni a vonulást és vissza kell térni a laktanyába.
Visszatérés:
A beavatkozást követően a parancsnok elrendeli a "bevonulást", azaz a laktanyába való visszatérést. Ekkor veheti csak le a sisakját a tűzoltó, addig nem. Ilyenkor nem esetszerűen közlekednek, hanem ugyanúgy, mint a civil járművek.
A visszaérkezést követően azonnal vissza kell állítani a készenlétet. Ha fogyott oltóvíz vagy hab, akkor ezt újra kell tölteni, illetve a beavatkozás során használt motoros kisgépek tartályaiban pótolni kell az üzemanyagot és az olajat. Ha valamilyen felszerelés elhasználódott vagy tönkrement, akkor ezt is (lehetőség szerint) azonnal cserélni kell. Ezen kívül újra össze kell készíteni a védőfelszerelést, hogy a következő riasztás alkalmával ismét pillanatok alatt magára tudja ölteni a tűzoltó.