POLGÁRVÉDELEM

Talált robbanóanyagok, robbanószerkezetek esetén a helyes teendők

Sajnos hazánk is részese volt a világháborúknak és a vele járó hátrányoknak. A világháborúk és az 1956-os forradalom után még így évtizedekkel is számtalan robbanószerkezet kerül elő. Nagyrészük a földből, ritkábban folyókból, tavakból kerülnek elő ezek a nagyon veszélyes eszközök. Az elhagyatott katonai objektumokban és környezetében is előfordulhatnak ilyen robbanótestek.  Hazánk területe ezért nem egyformán veszélyeztetett ebből a szempontból. Ezeket az eszközöket, robbanótesteket nem könnyű felismerni, a talajban lévők rozsdásak, felületüket vastag földréteg borítja.

Robbanásnak nevezzük az anyagi rendszerek igen gyors szétbomlását, ha az, nagy energia felszabadulással jár. Nagy sebességgel lejátszódó kémiai folyamat, amely erős termodinamikai hatással (100-1000 m/sec terjedési sebességgel) jár. A robbanásnak fajtái: fizikai robbanás, kémiai robbanás és nukleáris robbanás. Detonáció: Mint a robbanás csak még gyorsabb (1000 m/sec-ot meghaladó) terjedési sebességgel. Itt a tűzfal lemarad a lökő hullám falától, ami utórobbanást eredményez. Detonáció a robbanás állandósult formája. Detonációnak a robbanási átalakulás terjedésének folyamatát értjük, amit a lökő hullámnak a robbanóanyagban való áthaladása határoz meg.

Bárki, aki valahol gyanúsnak tűnő tárgyat talál, köteles azt a lehető legrövidebb időn bejelenteni az alábbi intézmények valamelyikénél:

- Segélyhívó Központ: 112,

- Rendőrség: 107,

- Helyi Polgármesteri Hivatal,

- Polgári Védelemi Kirendeltség/ Iroda,

- OKF Ügyelete.

A földben talált, gyanúsnak tűnő tárgyak esetén be kell szüntetni minden munkát, tevékenységet, és a munkaterületet azonnal el kell hagyni!

Haladéktalanul le kell állítani a közelben dolgozó munkagépeket, mert az álltaluk kibocsátott rezgés is működésbe hozhatja őket!

Tilos az ilyen jellegű tárgyakat teljesen kiásni a talajból, tisztítani, dobálni, ütni, a helyszínről elszállítani!

A területet/ munkaterületet jól körül kell határolni, meg kell akadályozni, hogy azt illetéktelen személyek megközelíthessék.

Belyák Gyula 2010.07.26.

Javában zajlik az aratás. Az aratás és a rendkívüli meleg alkalmából felhívjuk a gazdák figyelmét, az alábbi szabályok betartására, és betartatására!

Az aratással kapcsolatos előírásokat a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat II. fejezetében találjuk:

24. ARATÁS
24.1. A kalászos termény betakarítását lehetőleg a közút, illetőleg a vasútvonal mentén kell először elvégezni.
24.2. A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútvonal szélső vágányától és a vasútállomástól legalább 100 méter, a közúttól legalább 25 méter távolságra szabad elhelyezni. Ha a távolságok nem tarthatók, akkor a kalászos terményt, a szalmát az aratással egyidejűleg, a szálas takarmányt pedig kiszáradáskor azonnal el kell szállítani. A vasút és a közút mentén az aratást követően legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni.
24.3. Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben sem szabad.
24.4. Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohány nemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

25. SZÉRŰ, ROSTNÖVÉNYTÁROLÓ, KAZAL
25.1. A mezőn (határban) összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező építményektől a következő tűztávolságot kell megtartani:
a)  az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább 200 métert;
b)  a „C”-”E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább 100 métert;
c)  a vasúti vágányoktól és a vasútállomástól - a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve - legalább 100 métert;
d)  a közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 métert;
e)  nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosát, de legalább 20 métert.
25.2. Az állattartási telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni.
25.3. A szérűben csak kalászos terményt, szálas takarmányt és szalmát, a rostnövénytároló telepen pedig csak rostnövényt szabad elhelyezni.
25.4. A szérűn és a rostnövénytárolón a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön.
25.5. A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani.
25.6. A mezőn (határban) összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény- stb. kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni.
25.7. A szérű és a rostnövénytároló területét az éghető hulladéktól, elszáradt gaztól stb. állandóan tisztán kell tartani.
25.8. Dohányozni a szérű és a rostnövénytároló szélső tárolási egységétől, illetőleg a más helyen lévő kazaltól legalább 30 méter, tüzet rakni legalább 100 méter távolságra, a kijelölt helyen szabad. A tilalmakat a szérű és a rostnövénytároló bejáratainál biztonsági jellel jelölni kell.
25.9. A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal, tárolási egység bontható meg.
25.10. A rostnövényt kisátorozni csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl szabad. A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani.
25.11. A pozdorja kazal legnagyobb megengedett alapterülete 300 m2. A kazlakat egymástól legalább 10 méter, rostkazaltól, épülettől legalább 20 méter távolságra szabad helyezni.

26. A TARLÓ- ÉS A NÖVÉNYI HULLADÉK ÉGETÉSÉNEK SZABÁLYAI
26.1. Az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység.
26.2. A tervezett - 26.1. bekezdés szerinti - égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak írásban be kell jelenteni.
26.3. A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.
26.4. Kukoricatarló-égetésnél a 26.3. bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
26.5. A cséplési hulladékokat, így pillangósvirágú magvak hulladékait és egyéb hulladékot, a fatisztogatás hulladékait (a továbbiakban: növényi hulladékok), a hernyófészkeket és az arankafoltokat - megfelelő tűzvédelmi óvórendszabályok betartásával - csak a helyszínen szabad elégetni.
26.6. Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
Ennek érdekében
a) a tarlót, vagy az érintett szakaszokat az égetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani. A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani;
b) a tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni;
c) a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani;
d) a tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.
26.7. A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. - meg kell szüntetni.

27. A MEZŐGAZDASÁGI ERŐ- ÉS MUNKAGÉPEK
27.1. A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő, 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságra be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül a tűzoltóságnak meg kell küldeni.
27.2. Az üzemelő erő- és munkagép kezelője szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.
27.3. A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.
27.4. Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.
27.5. Munkaszünet idejére az arató-, cséplőgépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, cséplő-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.
27.6. Az arató-, cséplőgépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.
27.7. Az erő- és munkagépet, arató-, cséplőgépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.
27.8. A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke, illetőleg annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.
27.9. A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától stb. rendszeresen meg kell tisztítani.
27.10. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.

28. A TERMÉNYSZÁRÍTÁS SZABÁLYAI
28.1. Szellőztetéssel történő szárítás esetén
a) szálas takarmányt kazalozni csak akkor lehet, ha a takarmány nedvességtartalma 40-45% alá csökkent;
b) a kazlak méretének meghatározásánál a szellőzőventilátor teljesítőképességét és e rész I/6. fejezet 2. táblázatának előírásait kell figyelembe venni;
c) a takarmányt felületi víztől mentesen kell a megfelelően előkészített kazalszárító berendezésre behordani, és - előírt rétegvastagságig, illetőleg magasságig - kazalozni;
d) a szénát egyenletes rétegbe, tömör gócok nélkül kell teregetni. A rétegenkénti kazalozás során új réteget csak az előző réteg teljes kiszáradása után szabad felrakni;
e) a kazlat beázástól védeni kell;
f) a kazal belső hőmérsékletét rendszeresen és szakszerűen mérni kell;
g) a szénakészítés technológiai leírását a szénakészítést végzők részére ki kell adni.
28.2. Terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető, illetőleg a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni.

Munkahelyi balesetek
Mi a különbség a munkabaleset és az üzemi baleset között? Milyen speciális szabályok vonatkoznak a tűzoltókra?

Az általános szabályok szerint (Mv. tv. 87.§. 3. pont) munkabalesetnek minősül az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, a munkavégzés helyétől és időpontjától, valamint a sérült munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. Akkor következik be a baleset a munkavégzéssel összefüggésben, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó tevékenység során, vagy az emiatt használt eszközzel éri a baleset. Minden munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést is be kell jelenteni a Munkaügyi Felügyeletnek, valamint a munkáltatónak ki kell vizsgálni, és külön nyilvántartásában rögzítenie kell.

Amikor a baleset munkaképtelenséggel is jár (tehát a munkavállaló a sérülés miatt táppénzes állományba kerül), a munkáltatónak  haladéktalanul el kell kezdenie a vizsgálatot és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A kivizsgálás során fel kell tárni a balesetet kiváltó és balesetben közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a jövőbeli balesetek megelőzésére is. Természetesen erre nem kell sort keríteni, amennyiben a baleset egyértelműen a dolgozó vétkes kötelezettségszegésén alapul. A súlyos munkabalesetet a lehető leghamarabb a felügyeletnek is be kell jelenteni, akik ezután általános ellenőrzést fognak végezni a munkahelyen. Az ellenőrzés során gyakran bírságolásra kerül sor. A munkaképtelenséget nem eredményező baleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni, de ilyenkor nem kell azonnali kivizsgálást kezdeményezni.

A balesetben sérült munkavállalónak vagy a balesetet észlelő dolgozónak kötelezettsége bejelenti a munkáltató részére a balesetet. Ha a bejelentést nem teszik meg, de több mint három évvel később jut a tudomására a foglalkoztatónak a baleset, akkor már nem köteles az előbbiek szerinti bejelentési, kivizsgálási és rögzítési kötelezettségnek eleget tenni.

Le kell szögezni, hogy a munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell. Ha a balesetben sérült munkavállaló sérelmezi a munkáltató eljárását, akkor a Munkaügyi Felügyeletnek tehet bejelentést. Amennyiben szabálytalanság kerül megállapításra, akkor a bírságolás mellett a hatóság a megfelelő állapot helyreállítására kötelezi a munkáltatót. Ennek különösen akkor van jelentősége, amikor a balesettel összefüggésben kárigénye keletkezett a dolgozónak például a testi sérülés miatt, vagy a sérült eszközök miatt. Ha ilyenkor a balesetet a munkáltató nem minősíti munkabalesetnek vagy a kivizsgálás során valótlanságot rögzít, az a későbbi kártérítést veszélyezteti, ezért a felügyelet bevonása indokolt, de ügyvédi segítséget is érdemes igénybe venni.

Üzemi baleset

A köztudatban a munkabaleset és az üzemi baleset fogalmát gyakran keverik. Az üzemi baleset társadalombiztosítási kategória és a munkabalesetek mellett az a baleset is ennek minősül, mely munkába menet vagy hazafelé tartva éri a munkavállalót, illetve közcélú munkavégzés vagy egyes társadalombiztosítási ellátások esetén következik be. Nem tekintető üzemi balesetnek az olyan baleset, mely:    

    * kizárólag a sérült ittassága, illetve önhibájából eredő bódult állapota miatt, vagy
    * munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás, vagy
    * lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából a lakására (szállására) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt, továbbá
    * ha a sérült a sérülést szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett


A tűzoltókra vonatkozó baleseti szabályok

Az ismertetett szabályoktól több lényeges pontban eltérnek a tűzoltókra vonatkozó rendelkezések, hiszen az állomány tagjai tevékenységüket folyamatos veszélyhelyzetben végzik, az általuk használt anyagok és eszközök, valamint az elvégzendő feladatok magukban hordozzák a sérülés veszélyét.

Ahogy korábban ismertettük, a munkabaleset szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben következhet be. A rendvédelmi szerveknél akkor beszélhetünk szervezett tevékenységről, ha szervezett munkavégzés, rendkívüli munkavégzés és egyéb szolgálati feladat ellátása zajlik, valamint a szolgálati időn kívül az állományilletékes parancsnok által írásban rögzített egyéb feladatot lát el az állomány tagja.

A hatályos jogszabály az előbbi általános meghatározásnál még az alábbi esetekben is munkahelyi balesetnek minősíti a hivatásos és szerződéses állományt ért vagyoni vagy nem vagyoni károsodásokat:

    * szolgálatba, illetve munkába rendelés esetén a rendelkező parancs vételétől számított időtől a szolgálatteljesítés (munkavégzés) helyére történő megérkezéséig, illetve onnan lakóhelyére menet közben történt baleset
    * a kiképzési terv (napirend) szerint előírt gyakorlati foglalkozásokon, a fizikai állóképesség fenntartásával kapcsolatos sportfoglalkozásokon,
    * a rendvédelmi szerv tömegkapcsolatainak erősítése céljából szervezett sportversenyeken, speciális rendezvényeken, bemutatókon érték.

Fontos leszögezni, hogy a rendvédelmi szervek tagjainak joguk, egyes esetben kötelességük szolgálatba helyezni magukat veszélyhelyzetben. Erre példa, amikor szolgálatot nem teljesítő tűzoltó tűzesetet észlel (pl. egy kigyulladt ház előtt halad el). Ebben az esetben kötelessége, hogy a tőle elvárható módon segítséget nyújtson a tűzben rekedt személyeknek.
Az előbbi szabályok alapján ez viszont nem minősül szervezett tevékenységnek, így munkabalesetnek sem, hiszen az állományilletékes parancsnok nem is adhatna ki írásban ilyen jellegű utasítást, ezért baleseti táppénz sem jár az ilyen esetekben.

Az általános szabályok alapján veszélyes munkaeszközökre és munkafolyamatokra nézve oktatásban kell részesíteni a munkavállalót, ha súlyos és közvetlen veszélyhelyzet alakul ki, gondoskodni kell a dolgozók eltávolításáról. A rendvédelmi szerv tagjának ilyen esetben jelentéstételi kötelezettsége van, és az elöljárója vagy a szabályzat utasításait követve kell eljárnia. Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén is, köteles a szolgálatot ellátni, életét, testi épségét is veszélyeztetve.

A rendvédelmi szervek esetében is kötelező munkavédelmi oktatást tartani, azonban az illetékesek mulasztása miatti balesetnél nem került bírság kiszabásra, hanem fegyelmi eljárás indul a mulasztóval szemben.
Dr. Vizi András
D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.